ERP bevezetés: Az elvárás, a realitás, és a megtérülés
 
Átláthatóság, hatékonyság, szervezettség, csökkenő selejtszám, gyorsabb megrendelések és még sorolhatnánk, hogy mi mindent várnak a cégvezetők egy ERP rendszer bevezetésétől. Minden elvárás egy irányba mutat azonban: mindenki azt szeretné, hogy a cége árbevétele minél gyorsabban és nagyobb mértékben növekedjen, cége minél nyereségesebb legyen. Ennek ellenére az ERP-t bevezető vállalatok több mint 60 százaléka a várt üzleti előnyöknek kevesebb, mint 50 százalékát éri el.
 
abas GIM
 
Az ERP bevezetés hosszú és összetett folyamat, ezért az azonnali nyereség-növekedés nem is reális elvárás. Sok vállalatnál viszont az élesítést követő években sem sikerül elérni a kívánt célokat. Ez a tény leggyakrabban annak tudható be, hogy nem fektetnek kellő hangsúlyt az elérendő célok meghatározására, illetve nem rögzítik a kiindulási helyzetet, amihez képest értelmezni lehetne az előrehaladást.
 

Hogyan biztosítható egy szervezet számára az ERP bevezetés biztos megtérülése?

 
A válasz a teljesítmény megfelelő mérésében rejlik. A kulcs teljesítménymutató (KPI, angolul Key Performance Indicators) a vállalati működés előszeretettel alkalmazott jelzője, ami az ERP bevezetések során is sikeresen használható. A KPI hatékony használatának első lépése, hogy megértsük az alapvető koncepciót: minden KPI mérce, de nem minden mérce KPI. A KPI segítségével pontosan definiálható egy folyamat vagy működés sikere, ha egy előre meghatározott célhoz viszonyítjuk. Egyesek szerint a KPI inkább irány-, mint mennyiségi mutató. Ha beazonosítjuk a különböző részlegek fő kulcs teljesítménymutatóit, könnyedén átláthatjuk, melyek a szervezet jól működő és veszélyeztetett szegmensei.
 

Ezek után úgy gondolják, hogy a KPI alkalmas egy ERP bevezetési projekt mérésére is? 

Jól gondolják!

 
A megfelelő kulcs teljesítménymutatók és a jól meghatározott célok mit sem érnek, ha nem kapcsolódnak hozzájuk felelősségi körök és az eredmények elszámoltatása sem világos. Fontos, hogy az érintettek vállalják a felelősséget saját területükön a célok meghatározása, a mérési stratégiák kialakítása, a viszonyítási alap beállítása és a mérési ütemtervek kezelése során. Ezek a felelős kollégák jelentik majd azt a fejlesztési hajtóerőt, ami segít áthidalni a tervekhez képest esetlegesen kialakuló elmaradást. A KPI ideális felelőse ismeri a mért folyamatokat, osztozik a sikerekben és húzóerőként hat a kívánt teljesítmény elérése során.
 
Egy szervezet felépítésétől függően többféle KPI felelősségi kör is lehetséges. Egyes vállalatokon belül egyetlen felügyelő funkciót betöltő csoport követi nyomon a változásokat minden működési területen, ami magától értetődően feltételezi, hogy a bevezetés során is ez a csoport lesz felelős minden kulcsfontosságú mutatóért. Ideális esetben az egyes részlegek vezetői a legmegfelelőbb jelöltek a teljesítményméréshez, hiszen saját területükön nekik is érdekük a hatékonyság növelése. Az operatív szinten meghatározott felelősségi körökön túl szükséges szervezeti szinten is meghatározni a KPI felelősöket, hogy összvállalati szinten is átfogó képet kaphassunk az ERP bevezetés alakulásáról és biztosítani tudjuk az elszámoltathatóság lehetőségét. Többszintű felügyelettel könnyebben beazonosíthatóak az akadozó folyamatok, és kellő figyelem irányulhat rájuk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy „csak azt lehet kezelni, amit mérnek”. Ne várjuk tétlenül, hogy egy ERP bevezetés varázsütésszerűen megtérüljön, segítsük a folyamatot folyamatos mérésekkel és számonkérésekkel, hogy mihamarabb teljesítménynövekedést realizálhassunk!

Címkék:Bevezetés

Ajánlott bejegyzések