SCC Egri Bútorgyárra változtatta nevét az egri székhelyű, egyedi bútorgyártásra specializálódott Dietiker Kft. A korábban exkluzív termékeit szinte kizárólag a svájci és német piacokon értékesítő, évi 700 millió forintos árbevételű, exportorientált, design bútorpiacra, kizárólag rendelésre gyártó, 100 százalékban az anyavállalat tulajdonában lévő cég a magyar piac felé is nyitva visszaadja az anyavállalat nevét, mivel a meglévő termékválaszték mellett gyártani kívánt kommerszebb kínálattal nem akarja az összekapcsolni. A fentiek hatással voltak a közelmúltban zajlott és a jövőben is folytatódó integrált vállaltirányítási rendszer bevezetésre,  mivel az anyacég két éve SAP mellett döntött, de a hazai vezetés – elsősorban a bútoripart most jellemző alacsony hozam és az SAP magas bevezetési költségei miatt – erről lemondott, és a szintén német fejlesztésű, a jászberényi székhelyű InterJNet Kft. által forgalmazott abas EKS mellett döntött. Az egyedi gyártásra specializálódott cég döntése már ma is érzékelhető kedvező hatásairól és a még megoldásra váró problémákról a cég ügyvezető igazgatójával, Bodnár Pállal beszélgettünk.

Önöknél már évek óta üzemelt az abas előtt is integrált ügyviteli rendszer. Miért kényszerültek váltani?
Bodnár Pál:  “Az elődöm alatt bevezetett korábbi, itthon készült, a gyártást alapértelmezésben nem támogató szoftverünket elsősorban a pénzügy és az anyaggazdálkodás folyamatainak automatizálására használtuk. S bár a cég belekezdett egy gyártástámogatási modul fejlesztésébe – mi lettünk volna első felhasználói -, a munka megállt, így új megoldás után kellett néznünk. Nálunk a beérkező rendelés alapján gyors gyártásindításra és követésre van szükség, erre kerestünk megfelelő informatikai támogatást. De az integrált információknak, mint pl. komplex költségkalkuláció is híján voltunk, hiszen ezek a korábbi integrált rendszertől elkülönült szigetrendszerekben készültek.”

Miért épp az abas ERP-re esett a választás?
Bodnár Pál: “Egy ezzel megbízott kolléga nézett szét a piacon és ajánlotta a gyártástámogatás megoldására az abas-t. Az InterJNet Kft. bemutatója után röviddel bevezetése mellett döntöttünk, amit máig nem bántunk meg, mert az eddigi tapasztalataink szerint a rendszer képességei magasan túlmutatnak a demo alatt látottakon. Egyértelmű volt, hogy csak egy erre alkalmas szoftverrel tehető rendbe az akkor a gyártás terén nálunk uralkodó – elsősorban alulinformáltságban mutatkozó – állapot.

Ezek szerint ma már automatizált a termelésirányítás?
Bodnár Pál: “Az abas ERP magában hordozza a gyártástámogatás, az egyedi gyártásnál kiemelten fontos vonalkódos adatbevitel és nyilvántartás lehetőségét, azonban még akadnak gondok. Az egyedi gyártásnál különösen magas számú, nálunk a bútorszövet változatokat jelentő variánsokat – bár benne van a lehetőség – az abas ma még nem tudja kezelni. S mivel a rendszerrel szemben ritkán támasztanak ilyen igényt, beállítása még a németek bevonásával is a várnál több időt igényel. A megrendelésben foglaltak döntik el, melyik gyártási szinten, milyen bútorszövetek kerülnek felhasználásra, ám az erre vonatkozó információ a rendszerben ma még csak az első szintig jut el. Megoldásként az utasítást alsóbb szintekre is lekényszerítő töréspontot kell a rendszerben megtalálni.”

Mennyi időt vett igénybe és zökkenőmentes volt-e az átállás, s milyen sorrendben vezették be a modulokat?
Bodnár Pál: “A rendszert 2002. januárjában helyeztük üzembe. Átálláskor igazolni látszott, hogy nem csak szlogen az abas-nál a rugalmas adatkonverzió, hiszen egy hónap alatt megtörtént a több ezer tételből álló adathalmaz migrációja, működtek a korábbi program anyaggazdálkodást támogató funkciói, s az exportszámlák is abas-ban készültek. A bútorok azonnali eladhatósága szempontjából ezek voltak a legfontosabb, késlekedést nem tűrő, így elsőként felélesztett funkciók, majd a forgalom és a megrendelések ellenőrizhetősége következett. Így utólag visszatekintve az abas-sal egy hónap alatt értük el az előző rendszerünkkel csak évek alatt elért szintet, amely számunkra fontos ráadásként a termelésirányítást is támogatja. Most folyik ez utóbbi null szériája, jelenleg épp a már korábban is meglévő 13 ezer művelet konverziója. Visszatérve a bevezetésre, a törzsadatok konvertálását az értékesítési adatok átvétele követte, az anyaggazdálkodási adatok szintén a korábbi rendszerből konvertálódtak, a beszerzést folyamatában vittük fel, és a gyártástámogatás beindításával már a megrendelés szerinti gyártásnak sincs akadálya. Az anyagkövetés működik, most folyik a műveletkövetés indítása.

Hányan használják a rendszert?
Bodnár Pál: “A kilenc felhasználóra megvásárolt rendszerrel átlag 3-4-en dolgoznak egyszerre, ritka a telt ház. A közelmúltban bevezetett könyvelés modult ketten használják, egyikük a számlát likvidálja, a másik a könyvelést végzi. Csökkenni látszik a rendszeren végzett munkák időigénye – mivel automatikusan zárulnak bizonyos folyamatok -, ami akár létszámcsökkentést is vonhat maga után, hiszen az említettek miatt csökken mind a könyvelői munka, mind annak időigénye.

Minek köszönhető Ön szerint a zökkenőmentes bevezetés?
Bodnár Pál: “Egyrészt kész adatbázisaink voltak, amit csak migrálni kellett, másrészt az InterJNet Kft. abas tapasztalata mellett a mi, korábbi rendszerünk során szerzett rendszerhasználati know-how-nk is megkönnyítette az implementálást. A rendszer finomhangolásánál saját folyamataink mély ismerete is segítséget jelentett az InterJNet Kft.-nek. A program ugyan szerteágazó és sokrétű összefüggésekre képes, de a rendszeradminisztrátorunk és jómagam is szívesen merülünk el rejtelmeiben. Kikísérletezve a megfelelő beállításokat, mind nagyobb támogatást nyújt számomra is, miközben a program ismerete meggátol, hogy lehetetlen kérésekkel álljak a kollégák elé, illetve, hogy megvezessenek, mondván olyat kívánok, amit a szoftver nem támogat. A program alapszinten minden számunkra szükséges funkcióval rendelkezik, így nem volt szükség hozzáfejlesztésekre. Bevezetett funkciói – a lekérdezési lehetőségeket is beleértve – maximálisan eleget tesznek elvárásainknak.

Hogy fogadták az abas-t a felhasználók?
Bodnár Pál: “Mint már említettem, nem dolgozunk nagy felhasználószámmal, és a jót könnyű volt megszokni. Mindenki átesett egy oktatáson, és azóta is folyamatosak a képzések. Probléma esetén a rendszeradminisztrátor demo-ban szimulál, ha nem sikerül, az InterJNet Kft.-hez fordulunk. A súgó sokat jelenthetne, de automatizáltan, néha pontatlanul fordított.”

A program mélyebb bugyrait is megismerni vágyó vezetőként milyen támogatásokat szeretne még az abas-ból kicsikarni?
Bodnár Pál: “Maximálisan ki akarom használni a program képességeit, a teljesítmény elszámolást, anyagkövetést érintő finomirányítás terén. Évekről, hónapokról, napokról, órákról, percekről, másodpercekről beszélve a hangolhatóság mértékeként ez utóbbiig szeretnék eljutni. S mert óriásiak a lehetőségek, nem tudom pontosan meghatározni, ma hol tartunk.

Milyen lépések következnek?
Bodnár Pál: “A közelmúltban üzembe helyeztünk, és a programhoz is illesztettünk egy beléptető rendszert, a jelenléti ív ma már onnan kerül az abas-ba. A következő fázis a munkalapkezelés. A gépből kiadott munkalapon jelenleg az anyag ugyan fel van tüntetve, de a művelet nincs, így az InterJNet Kft.-vel annak lehetőleg vonalkódos visszaigazolása beállításán dolgozunk. Ezután hogy minimalizálható legyen a hibaforrást, csalási lehetőséget jelentő manuális beavatkozás, a dolgozók teljesítmény visszaigazolásának automatizálása következik. A szintén egy programból érkező legyártott darabszám is integrálásra vár. A korábbi szoftver vonalkódos rendszerrel dolgozott, de mert nem volt termelésirányítás támogatás, így nem kerülhettek át az anyaggazdálkodási modul kimenő adatai. Kacérkodtunk most is a vonalkódos rendszer újraindításával, de valószínű inkább Linux-os terminálokat alkalmazva, a termelésbe olcsó gépeket telepítve, ezekről visszük majd közvetlenül az adatok a rendszerbe. Tovább szeretném a grafikus, az image lehetőségeket is fejleszteni. Ma már tudunk a termékhez képet és rajzokat is csatolni, a jövőben pedig el akarom érni, hogy ott legyen a nyomtatott számlán a termék képe is, a gyártásban pedig – az esetenként ma még előforduló, pl. méretezési problémák elkerülésére – az alkatrész rajzok nyomtatott változatai. Mindez persze az egyedi gyártás támogatás beállítása, hangolása után következik.”

Hogy néz ki most Önöknél egy, az abas által támogatott folyamat?
Bodnár Pál: “Nézzük a megrendelést és a szériaindítást. A megrendelés már működik, a széria indítása mögött a rendeléstől független alkatrészgyártás indítása áll. Ezek elkészülve felkerülnek a raktárpolcokra, és belőlük szerelődik össze a megrendelésen feltüntetett termék. Az abas már mind a megrendelést, mind az ehhez kacsolódó gyártást támogatja, a széria támogatását a 13 ezer művelet bekonvertálása után indítom. A műveletek bevitelét a törzsbe az InterJNet Kft. végzi. A szériák indulásakor a törzsbe kerülő, már termékazonosítóval ellátott műveletek rendelődnek össze a termékekkel. Ha ezek rajta vannak a gyártási listán, indítható a munkalap, amin így az anyag mellett már a munka is megjelenik. A kör akkor zárul, ha rákerül a szerszám is, de ez még a jövő. Mindent egybevetve elégedett vagyok a választásunkkal, annyira, hogy másoknak is mertem már az abas-t ajánlani. A modern technológiákra, így az internetes kommunikációra is felkészített rendszer – mely utóbbit, ha a Matáv-val egyezségre jutunk, s az anyavállalat is nyitott lesz a közvetlen a rendszerbe történő rendelésfeladásra, magunk is preferáljuk – teljes mértékben eleget tesz a vele szemben állított elvárásainknak.”

Bodnár Pál
SCC Egri Bútorgyár, Eger
Ügyvezető igazgató

Felkeltettük érdeklődését?
Keressen minket bizalommal!